Lapról hangra oldal

A mai keresgélésem során találtam egy cikket a Lapról hangra oldalról, az "Informatika a Látássérültekért" Alapítvány honlapján. Ez az oldal egy új kezdeményezés, melynek lényege tulajdonképpen az, hogy látó önkéntesek olvasnak fel újságcikkeket igazoltan vak, vagy gyengénlátó hallgatóknak. Az oldalon mind az önkénteseknek, mind a látássérült személyeknek regisztrálni kell ahhoz, hogy használni tudják.
Alapvetően én ezt egy érdekes és jó kezdeményezésnek tartom, bár bevallom elgondolkodtatott, hogy vajon miért van az, hogy idézem a cikkből: "különböző törvényi és szerzőjogi előírások miatt kizárólag igazoltan látássérült felhasználók számára tehetjük meghallgathatóvá a felolvasott cikkeket a szabad tartalom kivételével". Igazából az jutott eszembe, hogy ez kár...hiszen el tudom képzelni, hogy vannak például olyan diszlexiás, meg mindenféle olvasási nehézségekkel, zavarokkal küzdő emberek, akiknek ez szintén a hasznára lehetne. De így nem lehet.
Érdekes lehetne például ezt az oldalt továbbfejleszteni akár tanulásban akadályozott gyermekek számára is, akik nagyon nehezen küzdenek meg a kötelezőolvasmányokkal, és sokszor csak hangos könyvek formájában képesek azokkal megismerkedni. Számukra is lehetne egy ilyesmi oldalt létrehozni, amin a korosztályuknak megfelelő tartalmakat olvassák fel számukra. Mert így tudnának tájékozódni a világ dolgaiban, amit amúgy valószínűleg nem tennének meg azok, akiknek kínszenvedést jelent az olvasás.

A prezentációval kapcsolatos érdekességek...

Ezen a héten nem vettem részt a kontaktórán, így utólagosan értesültem arról, hogy az eheti blogbejegyzésnek kapcsolódnia kell az órán feldolgozott prezentációhoz. Azt azonban elfelejtettem megkérdezni, hogy a mi csoportunk melyik prezentációval foglalkozott, így végignéztem mindkettőt, és csak utólag konstatáltam, hogy melyik is a miénk, gondolataim viszont inkább a másikkal kapcsolatosan vannak.
Ezek sem feltétlenül nagyon közvetlenül kapcsolódó gondolatok, inkább csak érdekességek, amiket most pár mondatban megosztok veletek. Szóval, ahogyan azt tudjátok, én nem vagyok fent facebook-on, sőt lényegében tudatosan ellen is állok annak, hogy regisztráljak, erre az egyik legfőbb, és itt megosztható okom az, hogy mindez idáig tökéletesen megvoltam nélküle. Mondhatjuk tehát, hogy egyáltalán nem érdekel a dolog, de a múltkor (két-három héttel ezelőtt) a szüleim éppen tv-t néztek, amikor Mark Zuckerbergről a facebook feltalálójáról volt egy dokumentumfilm valamelyik tudományos csatornán. Nagyon érdekes volt látnom belőle egy picit, illetve utána szüleim elmondása alapján tudakozódni néhány dologról. Meglepődtem például, hogy az eredeti funkciója mennyire nem az volt a facebook-nak, ami napjainkra lett. Ennél már csak az volt érdekesebb számomra, hogy ez a fiatal egyetemista fiú, milyen nagy türelemmel, és taktikus várakozással lett milliomos a facebook feltalálásával. A film alapján egyébként az derült ki a srácról, hogy mióta meggazdagodott, azóta is szorgosan dolgozik, egy nagy irodában, közös légtérben az összes kollégájával együtt, és úgy beszélt róla mindenki, mint egy nagyon szorgalmasan dolgozó, a beosztottaitól sokat elváró, de korrekt emberről. Hát igen...azért érdekelne, hogy ez a valóságban tényleg így van-e. Közben egyébként, ahogy kutakodtam még egy kicsit a téma után, kiderült, hogy még egy filmet is készítettek Mark Zuckerbergről és a facebook alapításáról, "A közösségi háló" címmel.
No...ennyit az érdekességekről...

Néhány szempont a végső előadáshoz :)

Ahogy Panni írta, fokozatosan ismerkedünk a Google+ Hangout alkalmazással. Én még egyszer nem osztom meg az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, de nekem is nagyon tetszik, és jókis közös kalandnak tartom a "végső produktum" létrehozását. Az elmúlt héten azon gondolkoztam, hogy az eddig összegyűjtött tudásbázisunkból miket lehetne beemelni a prezentációba, és milyen gondolati szálra lehet felfűzni. Egy két szempontot össze is írtam ehhez: - a gyakorlatban is használható prezentációt szeretnénk létrehozni - az elméleti bevezetést (mi az IKT, hogy jelenik meg az akadálymentesítésben) igyekezzünk szűkre szabni - középpontjában egy általunk elképzelt, ideális IKT-akadálymentesített osztályterem áll - fontos rész, hogy ne csak bemutassuk a termet, hanem indokoljuk is, hogy ezek miért jók, mit miért csináltunk, hogyan könnyítik meg ezek az eszközök az integrációt - hogyan járulnak ezek az eszközök az esélyegyenlőséghez - jelenjenek meg olyan alternatívák, amikhez nem kell borzasztóan sok pénz (elég hozzá monjuk egy laptop, hangfal, esetleg projektor) Ezzel kapcsolatosan az most a legfontosabb (ennek a hétnek a feladata), hogy összeszedjük, hogy milyen konkrét feladatok vannak, és ki mit csinál meg ebből, mit fogunk közösen csinálni. Remélem, hogy jól fog sikerülni, és tanulságos lesz a közös kalandunk. :)

what's next?

Ismét pár szó konkrétan a projektünkről. Gondoltam egy kicsit összeszedem, hogy hol is tartunk most, és mit, mikorra kéne még megvalósítanunk.

Tehát megalkottuk csodás brossúránkat. A következő lépés már a produktum létrehozása lesz, amit dec. 3-ig kell elkészítenünk, ami közelebb van, mint gondolnánk... A prezentáláshoz a Google+ hangout-ot fogjuk használni. Első körben utána néztem annak, hogy ez micsoda, mit tud, mire lehet használni, mert őszintén szólva eddig még nem hallottam róla. Így elsőre ránézésre nagyon tuti kis alkalmazásnak/programnak vagy nem-is-tudom-minek tűnik. Egy szimpla skype konferenciabeszélgetéstől abban különbözik, hogy itt egyéb extra dolgokat művelhetünk együtt: pl. megoszthatjuk a képernyőnket, kiválasztva, hogy az asztalt, vagy valamelyik ablakot lássák a többiek; közösen nézhetünk youtube videót, és egyéb vicces alkalmazások is vannak. (Ehhez ajánlom az alábbi videó megtekintését:

Úgyhogy akár koronával a fejünkön, szemüvegben, körszakállal is prezentálhatunk majd :D Egyéb lényegi infó, hogy max. 10 ember vehet részt egy konferenciabeszélgetésben, és jegyzetet is lehet készíteni közben. Ezt a többi résztvevő mindaddig nem látja, amíg ők is a "dokumentumok" gombra nem kattintanak. Ezek a jegyzetek később is elérhetőek a Google dokumentumok között.

Ahhoz, hogy legyen mit prezentálnunk, még létre kell hoznunk a produktumot (meglepő módon:P). Ehhez az a terv, hogy létrehozunk egy prezentációt/prezit, amiben feltüntetünk mindenféle hasznos információt. A középpontban azonban a fantasztikus IKT eszközökkel felszerelt tantermünk fog állni, amihez elvileg Eszter tud egy programot, és elvileg én fogom berendezni a termet...
Tehát a következő harci feladatunk megbeszélni, hogy ki miben járul hozzá a végső produktumhoz, majd megcsinálni a részünket, és végül összerakni az egészet. (Természetesen titeket sem hagyunk ki a buliból, és biztosan értesülni fogtok arról, hogy éppen hol tartunk, és persze a produktumot is igyekszünk majd valamilyen formában megosztani veletek is!)

Fogyatékosokat foglalkoztató cégek és a média

slideshare: disability-employment-social-media

Erre a prezentációra szeretnék reagálni, de előtte röviden leírom, miről is szól.
A fogyatékosokat alkalmazó cégeket buzdítja arra, hogy ők is legyenek jelen a különböző közösségi portálokon, és biztatja a fogyatékos embereket alkalmazó cégeket arra, hogy bízzanak alkalmazottaikban, engedjék, bátorítsák őket is a közösségi oldalakon, médiumokon való aktivitásra. Ezt különböző statisztikákkal támasztja alá, hogy milyen sok cég képviselteti magát online, a fogyatékos emberek ugyanúgy aktívak online, mint nem fogyatékos társaik stb.

Nekem egy kissé túl általános ez a prezentáció... Oké, van benne egy-két statisztika, de lényegi mondanivalója tényleg abban merül ki, hogy "legyél minél aktívabb a közösségi oldalakon (minél többön), mert az "húdejó" lesz a cégnek". Ha én fogyatékos embereket alkalmazó cég lennék, és eddig se voltam aktív a közösségi oldalakon, akkor ez a prezentáció nem győzött volna meg. Ezt úgy tudnám érzékeltetni, mint mikor valakit, aki még nincs fent facebookon, rá akarnak beszélni, hogy regisztráljon, mert "mindenki fent van". Ez az érv pedig egyáltalán nem meggyőző (ugye Luca és Eszter?!? :D).
Számomra sokkal hatásosabb lett volna a prezentáció, ha legalább egy-két példát bemutat. Ha láthattam volna, hogy azok a cégek, akik több közösségi portálon is képviseltetik magukat - és persze fogyatékos embereket alkalmaznak -, pl. milyen oldalakon vannak fenn, milyen tartalommal, nekik mi a véleményük erről a témáról, miért vannak itt és ott jelen stb.
Avagy a kérdés megközelíthető a "másik oldalról" is. Hogyan vélekednek a fogyatékos munkavállalók erről a kérdésről? Igaz, itt megjelent egy nem-beszélő autista nő facebook profilja és véleménye, de szerintem ennél konkrétabban, kevésbé általánosan is előkerülhetne a téma.

Összességében figyelemfelkeltésre teljesen jó volt a prezentáció. Lényegre törő, sok képpel, ábrával illusztrálva, szellősen elhelyezve, nagyon esztétikus, könnyen áttekinthető.

Digitális analfabétizmus és a kerettantervek ígért változtatásai

"Becslések szerint négymillió magyarra igaz, hogy a gyakorlatban nem tudja használni a számítógépet, bár a hivatalos statisztikák szerint háromnegyedük már ült ilyen berendezés előtt. Szakértők szerint a „digitális nemzedék” szokásai sem minden esetben jelentenek valódi „írástudóságot”."

Ma találtam ezt a cikket az interneten, ami tulajdonképpen különböző kutatások eredményit összefoglalva számol be arról, hogy a magyarországi statisztikák mennyiben térnek el, illetve egyeznek meg az európai átlaggal a digitális eszközök (leginkább a számítógép) használatát tekintve. Az adatok elemzését követően pedig azt taglalja a cikk, hogy vajon mi lehet az oka a digitális analfabétizmusnak, milyen eszközökkel lehetne ezt felszámolni, illetve, hogy pontosan mi is az a digitális analfabétizmus.

Miután ezt a cikket elolvastam, találtam egy ehhez szorosan kapcsolódót, ami röviden összefoglalva a következőkről szól: "Drasztikusan szűkítik az új Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján készült, 2013-tól érvényes kerettantervek az általános és középiskolai informatikaoktatás óraszámát és lehetőségeit. A XXI. század egyik legfontosabb ismeretanyagát az iskolákból száműző döntés ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek az érintett szaktanárok."

Ez a cikk részletesen beszámol arról, hogy 2013. januárjától hogyan tervezik csökkenteni az informatika tantárgy heti óraszámát alsóban, felsőben, illetve gimnáziumban. Az óraszámcsökkentés egyik oka a mindennapos testnevelés bevezetése, az ehhez szükséges órakeretet ugyanis részben az informatika háttérbe szorításával biztosították. Arról is beszámol továbbá a cikk, hogy ezekkel a változtatásokkal Magyarország homlokegyenest szembemegy a nemzetközi trendekkel. A fejlett országokban ugyanis az elsősöket lényegében már egy digitális világ fogadja. Megesik, hogy tankönyvek helyett laptopot kapnak, a tananyagokat digitális formában kapják meg, és így is kérik tőlük számon. A közoktatás tehát egyre inkább az informatika köré épül, míg hazánkban éppen ennek az ellenkezője történik.

Ezek alapján úgy tűnik tehát, hogy hazánk nem éppen a digitális analfabétizmus megszüntetése felé halad, de ki tudja, hogy vajon tényleg be fogják-e vezetni ezeket a változtatásokat, vagy sem. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a vitának a végkifejlete...

Látássérült személyek számára készült eszközök

Az eredeti terv szerint képzeletbeli kis osztályunkban integráltan látássérült személy is tanul, a héten az óránkon ezzel a témával is foglalkoztunk.
Röviden ismertetném, hogy milyen eszközöket említettünk meg és szeretném felhívni a figyelmet a Vakok Általános Iskolájára.
Szoftverek:
- JAWS for Windows képernyőolvasó szoftver
- Magic for Windows képernyőnagyító szoftver
- Focus Braille - kijelző

- OCR karakterfelismerő szoftverek

Eszközök:

- OPAL hordozható videónagyító

- TOPAZ asztali olvasótévé

- lapolvasó

Speciális taneszközöket gyárt a Vakok Általános Iskolájának tanszerkészítő műhelye, és Módszertani Központjából kölcsönözhetők is.

- Az iskola nyomdája a pontírásos könyveket ma már számítógéppel készíti, amihez Braille nyomtató csatlakozik. Az itt készült tankönyveket és szépirodalmi műveket, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Braille-könyvtárából lehet kölcsönözni.

- Ezenkívül irodalmi művek hangzó formátumban is elérhetők, a Szövetség Hangos Könyvtárából lehet kölcsönözni, illetve a Módszertani Intézmény segítségével a tanulók megkaphatják azokat CD-n, digitális formátumban is. Középiskolás gyermekek esetében legcélszerűbb a digitális ismerethordozók használata, amelyek megkönnyítik nem csupán a tanuló, de a szülők, pedagógusok munkáját is.

}

 

A brossúrakészítés rejtelmei

Nos, amint azt olvashattátok, én készítettem el a csoport brossúráját. Sokat gondolkoztam, hogy ehhez milyen programot használjak. Kezdetnek beírtam a google-ba, hogy "online brochure maker", és tulajdonképpen három olyan program volt, ami szóba jöhetett: mybrochuremaker.com, mycreativeshop.com és a jukeboxprint.com. Itt mindegyiknél megnéztem, milyen minták állnak rendelkezésre, van-e olyan, ami passzolna a mi elképzeléseinkhez. Most nézzük meg egyesével ezt a három programot.

Mybrochuremaker.com
Itt nem találtam túl sok mintát, és egyiket se éreztem a témánkhoz passzolónak... De mikor már nagyon elegem lett a jukeboxprint-ből, megpróbálkoztam ezzel is. A szerkesztés regisztrációhoz kötött (mint az összes többi oldalon is), ezt meg is tettem. Ezután próbáltam keresgélni a minták között, de továbbra se találtam megfelelőt...
Azért annyit láttam a programból, hogy a megadott sémák viszont jól szerkeszthetőek, az adott design elemei kicserélhetőek, formázhatóak. Szerintem ha az illető talál a témájához passzoló mintát, akkor nagyon szuper brossúrát tud készíteni.

Mycreativeshop.com
Nagyon szimpatikus volt számomra ez a honlap, itt is kezdtem (volna) el készíteni a brossúránkat. Majd regisztráció után döbbentem rá, hogy ahhoz, hogy a rengeteg minta valamelyikét el tudjam kezdeni szerkeszteni, meg kéne rendelni/venni az adott mintát... Itt döntöttem úgy, hogy másik honlapot választok. Azonban arra még nem jöttem rá, hogy a regisztrációmat hogyan tudnám törölni....
Amúgy nagyon szimpatikus volt a honlap. Ennyiféle mintát sehol máshol nem láttam, szépek, igényesek. A brossúra mellett szórólapot, hírlevélmintát, képeslapot és névjegykártyát is lehet készíteni. Nagyon igényesen elkészített honlap!

Jokeboxprint.com
Végül erre esett a választásom, és ebben készült el a remekmű. Itt regisztráció nélkül is készíthetünk brossúrát, azonban ha szeretnénk elmenteni (ami nem árt...), ahhoz már szükséges regisztráció. Itt én nem találtam előre elkészített mintákat, csak a méretet választhatjuk ki, hogy kétfelé vagy háromfelé hajthatós legyen, álló vagy fekvő helyzetben. Ez tetszett meg, hogy itt teljesen egyedi brossúrát tervezhetek, azzal a háttérrel amivel szeretném, olyan elrendezésben, annyi képpel és szöveggel, ahogy csak nekem tetszik :)
A feltöltött képeket is jól kezelte, különböző alakzatokat lehet beszúrni. A szerkesztés nagyon egyszerű, logikus, nem okozott nehézséget a használata. Nekem nagyon tetszett!
A probléma az volt, hogy ez tényleg csak béta verzió... tehát van még mit fejleszteni rajta. Az elkészített elemek megjelenítésével akadtak gondjai, néha "fehér doboz" jelent meg egy-egy oldalon, ami eltakarta a már rajta lévő tartalom egy részét. Ez főleg a mentett verzió betöltésekor jelentkezett. Emiatt készült a brossúra külseje és belseje külön. Vagy másik probléma volt, hogy a beszúrt képet nem tudtam újra átméretezni, vagy áthelyezni. (Ez igen sok bosszúságot okozott...) Ha mindezeket a problémákat sikerül kiküszöbölniük, akkor egy nagyon szuper brossúraszerkesztő program lesz.
A brossúrakészítőn kívül mindenféle kártyákat is találhatunk, rendelhetünk, pl: képeslap, névjegykártya, szórólap, levél-fejléc stb.

Mindhárom oldalon természetesen megrendelheted tőlük a megtervezett borssúrát, ők kinyomtatják, és elvileg még házhoz is szállítják (ami nem tudom, hogy mekkora távolságon belülre érvényes, ennyire már nem mélyedtem bele a programokra).

Így készült a brossúránk!

Eljött a brossúra elkészítésének a határideje is... vagyis csak hétfőn lesz, de mi annyira szuperek voltunk, hogy már el is készültünk vele. Célközönségünk azok a pedagógusok voltak, akik még nem hallottak az IKT-ról, nekik szántuk ezt a brossúrát egy kis felvilágosításnak, kedvcsinálónak.
Miután kiválasztottuk a célközönséget, jöttek az ötletek a megvalósításra, hogy mi kerüljön bele a brossúrába. Végül abban maradtunk, hogy az elején röviden leírjuk, hogy mi is az az IKT, mit takar ez a mozaikszó. Majd felsorolunk pár eszközt, csak kedvcsinálásképpen, hogy lássák mennyire tág a repertoár. Végül leírunk egy-két továbbképzést, amelyek segítségével ők is beleláthatnak az IKT sejtelmes világába, és elsajátíthatják a szükséges ismereteket, skilleket.
Ezután felosztottuk ezeket a részeket, hogy ki melyiket csinálja. Eszter vállalta, hogy gyűjt pár eszközt, Luca írt az IKT-ról röviden, Réka kitalálta az első és az utolsó oldalra kerülő szöveget, én pedig a továbbképzésekről írtam, illetve a designt is én vállaltam el (amivel nem gondoltam volna, hogy ennyit fogok bajlódni... de erről a következő postban ;) )
A közös munka nagyon gördülékenyen ment :) E-mailben értekeztünk, és egy hét alatt össze is hoztuk az egészet. A lányok péntekig átküldték a saját részüket, majd én péntek éjszaka meg is szerkesztettem a brossúrát.
Pár szót a szerkesztésről: a jukeboxprint.com oldal brossúraszerkesztőjét használtam, ami eleinte nagyon szimpatikus, jól-működő programnak tűnt, de később azért sikerült az idegeimre mennie... (A programról bővebben szintén a következő postomban olvashattok.) Egyébként egy jól használható program, teljesen egyedi brossúrákat lehet vele létrehozni, saját háttérrel, képekkel, elrendezéssel.
Íme az eredmény: (fent a külső oldalak, jobb oldali az előlap (5,6,1. oldal); lent a belső oldalak: 2,3,4. oldal)