Látássérültek által használt informatikai eszközök

Most, hogy így nagyon belejöttem a keresgélésbe, arra gondoltam, hogy írok még egy blogbejegyzést, ami speciálisan a látássérültek számára létrehozott IKT eszközökről szól. Ez egyébként szervesen kapcsolódik a projektünkhöz, ugyanis az általunk elképzelt osztályban egy tanulásban akadályozott és egy látássérült gyermek tanul, éppen ezért fontos olyan eszközöket találnunk, ami számukra is könnyebbé teszi a tanulást.
Ahogy a neten kutattam, ráakadtam az INFONIA Alapítvány havonta megjelenő ingyenes hírlevelére. Legnagyobb szerencsémre az általam megtalált számban éppen a látássérültek és az általuk használható IKT eszközök állnak a középpontban. Ráadásul az első cikket "Látássérültek által használt informatikai eszközök" címmel éppen egy látássérült férfi írta. Az Ő cikkéből idézve szeretném röviden bemutatni a következő eszközöket:

"Képernyőnagyító programok:
A képernyőnagyító programokat a gyengénlátók tudják használni, vagyis akiknek van valamennyi látásmaradványuk. Ezek az alkalmazások megnagyítják vagy élesebb kontrasztba helyezik a képernyőn látszó információkat."

"Képernyőolvasó és beszélő programok:
Ezen programok a vak emberek számára teszik használhatóvá a számítógépet: ők a képernyőn megjelenő információkból semmit nem érzékelnek, ezért azokat át kell alakítani számukra. Az információk átalakításának alapvetően két iránya lehet, az egyik a tapintható, a másik pedig a hallható jelek felé kell, hogy mutasson. Mindkét esetben szükségesek a képernyőolvasó programok, melyek leolvassák a monitoron látható információt, majd továbbítják azt a beszélő, vagy braille-kijelző rendszerek felé. A Windows-os képernyőolvasók közül hazánkban a legelterjedtebb a JAWS FOR Windows."
Számomra igen érdekes volt, ahogy a képernyőolvasó és beszélő programok gyakorlati használatáról írt, íme egy részlet a leírásából:
"A beszélő programokat mindenki a saját igényeinek megfelelően tudja beállítani. Hogyan is működik ez a használat során? Egy billentyű lenyomása után a hangszóróból hallható az adott betű, de a funkcióbillentyűk, számok is, és a szóközt is kimondja a gép. Ez a billentyűzet betűkiosztásának elsajátításában is segíteni tud. A begépelt szöveg visszaellenőrzése is megtörténhet, szintén a beállításoktól és a kurzormozgató billentyűk használatától függően. A jobbra-balra nyilak használatával betűnként mondja ki a begépelt szöveget, a CTRL lenyomásával pedig szavanként kezd el beszélni. A HOME billentyű lenyomására a sor elejére ugrik és az egész sort felolvassa, egy meghatározott billentyűkombinációt követően pedig folyamatos olvasásba kezd és azt csak akkor hagyja abba, ha a fájl végére ér, vagy ha megállítjuk."

"Braille-kijelző és braille-nyomtató:
A képernyőolvasó szoftver által érzékelt információ megjelenítésének másik útja a braille-kijelző alkalmazása. A braille-kijelzők vagy braille-sorok a képernyőn megjelenő információt tapintható formában, vagyis braille-ben mutatják. Előnyük, hogy a vak felhasználó a számára természetes olvasási technikát alkalmazhatja, anyanyelvétől függetlenül. A kijelzőt szinte minden vakon született ember preferálná, de sajnos hazai elterjedését az eszközök magas ára korlátozza."

Egyelőre még nem volt időm arra, hogy elmerüljek a hírlevél többi részében, de amint időm lesz rá, meg fogom ezt tenni, ugyanis abból kifolyólag, hogy tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon tanulok, igen keveset tudok a látássérültekről. Volt ugyan egy tantárgyunk (amit én szerettem is egyébként) ahol azért sok új információval megismerkedhettünk. Mégis úgy gondolom, hogy a projektünk kapcsán most módomban áll az akkor megszerzett ismereteimet még inkább elmélyíteni a témában és megismerni egy kicsit a látássérültek jellemzőit IKT-s szempontból is. : )