2012. december 8., szombat

A félév összegzése az IKT kurzus szempontjából

Most, hogy a félév a szorgalmi időszak végéhez közeledik, és már majdnem minden teendőmmel végeztem az IKT kurzus kapcsán, úgy gondoltam megkísérlek egy rövidebb összegzést írni a tanegységgel kapcsolatosan. Ebben leginkább a számomra hasznos tapasztalatokat, új tudásokat, vagy éppen a leginkább kedvelt tevékenységeket szeretném megemlíteni.
Először is, sosem rejtettem véka alá senki előtt, hogy a kurzus témája rendkívül távol áll az érdeklődési körömtől, és emiatt nem is vártam túlzott lelkesedéssel, hogy milyen új dolgokkal fogok itt megismerkedni. Ennek ellenére azonban sikerült néhány talán számomra is hasznos új dolgot megismernem. Az egyik ilyen dolog számomra a blog. Alapvetően egy-két kivételtől eltekintve minden héten igen nagy nehézséget okozott számomra kitalálni, hogy milyen témában, és miről is készítsek blogbejegyzést. De ettől függetlenül a blogírás maga nagyon megtetszett nekem. Ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve blogot fogok írni, de azt igen, hogy elkezdtem várni, hogy az összefüggő gyakorlat folyamán blogot írjuk. Ugyanis az van bennem, hogyha erre gondolok, hogy mindig mennyi élmény ér a gyakorlatok alkalmával, és mennyire szeretem ezeket az élményeket megbeszélni az évfolyamon tanuló barátnőimmel. Azt érzem ugyanis, hogy nagyon sokat tanulunk azáltal, hogy ezeket megosztjuk egymással. Várom tehát, hogy a gyakorlat folyamán legyen lehetőségünk kiírni magunkból ilyen módon a számunkra legfontosabbakat, és nem csak kiírni, hanem olvasni a többiek bejegyzéseit is, és ezáltal, ha csak egy kicsit is, de betekintést nyerni abba, hogy ők hogyan élik meg ezeket a napokat. A blogírás tehát úgy érzem, hogy mindenképpen egy fontos és hasznos hozadéka volt számomra ennek a kurzusnak.
A másik kurzussal kapcsolatos dolog, amit meglepően élveztem a saját tananyag tervezés a moodle felületen. Ettől eleinte igencsak tartottam, de ahogy kitaláltam a témát, és a feladatokat, amiknek egy részét volt módomban megcsinálni a gyakorlatom folyamán igazi gyerekekkel, máris elkezdtem élvezni a dolgot. Ugyanis végig az volt bennem, ahogy készítettem, meg szöszmötöltem vele, hogy ezt én tényleg ezeknek a gyerekeknek készítem, és mivel ismerem őket, ezért tudom, hogy mi az ami számukra érdekes lehet, meg élvezhető, és nagyon törekedtem arra, hogyha egyszer az egész tananyagot módomban lenne ilyenformán megtanítani nekik, akkor amit terveztem az tényleg olyan legyen, ami az ő igényeiknek a leginkább megfelel. Nagy öröm volt tehát számomra ezzel foglalatoskodni, és nem csak a tervezés, meg az egyes részek elkészítése volt jó, hanem a feltöltögetés is, ami pedig nem mindig volt könnyű, és gyakran próbára tette a türelmemet, mégis tudtam egy egészséges kihívásnak tekinteni, amit élvezek.
A harmadik, és egyben a számomra legfontosabb pozitívuma az volt a kurzusnak, hogy Pannival, Rékával és Lucával dolgozhattam együtt a projektmunka folyamán. Emlékszem, hogy év elején, elég nyögvenyelősen indult a dolog, ugyanis egyikőnk sem volt túl motivált a projekttel kapcsolatosan, mégis ez pár hét után mindannyian felismertük, hogy muszáj lesz ezt a feladatot megcsinálnunk, és mivel mindannyian rengeteg dolgot csinálunk még ezen kívül, ezért nagyon egymásra leszünk szorulva, hisz semelyikünknek sem lesz arra ideje, hogyha a többiek "cserbenhagyják", akkor egyedül kivitelezze a dolgokat. Ahogyan ezt mindannyian megértettük és lerendeztük magunkba, az egész dolog átfordult egy annyira jó, és egészséges együttműködésbe, amilyenben még csak nagyon kevésszer volt részem az egyetemi csoportmunkák során is. Őszintén mondhatom, hogy önzetlenül tudtuk segíteni és bátorítani egymást. Ha valamelyikünk már besokallt, vagy kipurcant, akkor mindig volt, aki szóljon hozzá pár bátorító szót, vagy akár átvállalja az aktuális projektfeladatainak egy részét, és ezt fantasztikus volt megélni. Az is nagy öröm volt számomra, hogy mindannyiunknak meg volt a maga szerepe a csoportban az egész munka folyamán, és jó, hogy ezen egy pillanatig sem kellett erőlködnünk, hanem valahogy kialakult magától
Végezetül tehát azzal szeretném zárni soraimat, hogy nagyon köszönöm lányok, hogy veletek dolgozhattam! Nagy élmény volt együtt küzdeni, és győzni! :)

1 megjegyzés:

  1. Nem szeretnék semmi konkrétat hozzászólni, csak ahogy olvastam a bejegyzésedet és különösen a végén lévő részt, szerettem volna a Like gombra kattintani, persze az itt nincs, de én is hasonlóan érzek :)

    VálaszTörlés